Pajzsmirigy problémák – amikor egy kis szerv nagy galibát okoz

A pajzsmirigy egy kis méretű szervünk, de annál fontosabb része testünk működésének. Hormonokat termel, amelyek szabályozzák az anyagcserét, a testhőmérsékletet, a pulzusszámot, még a hangulatunkat is. Ha jól működik, észre sem vesszük. Csendben teszi a dolgát. De ha valami félresiklik, annak sajnos hamar megérezzük a hatását. Lássuk, mik a leggyakoribb pajzsmirigy betegségek? Tekintsük át a leggyakoribb kezelési módokat, és azokat az életmódbeli változtatásokat, amik szerepet játszhatnak, segíthetnek az egyensúly visszaállításában.

A leggyakoribb pajzsmirigy betegségek

1. Hypothyreosis (alulműködés)

Ebben az esetben a pajzsmirigy nem termel elegendő hormont. 

Gyakori tünetek: fáradékonyság, hízás, székrekedés, száraz bőr, hidegérzet, depresszió. Leggyakrabban Hashimoto-thyreoiditis áll a háttérben, ami egy autoimmun betegség. (Az autoimmun betegségekről előző blogbejegyzésünkben írtunk)

2. Hyperthyreosis (túlműködés)

Ekkor a pajzsmirigy túl sok hormont termel. 

Gyakori tünetek: fokozott izzadás, szapora szívverés, fogyás, ingerlékenység, alvászavarok. Leggyakoribb oka a Basedow-kór, szintén autoimmun eredetű.

3. Pajzsmirigy göbök és daganatok

Ezek lehetnek jóindulatúak, de rosszindulatú elváltozások is előfordulhatnak. Sokszor véletlenszerűen derül fény a problémára, pl ultrahang vizsgálat során. A rendszeres szűrővizsgálatok létfontosságúak, a korai felismerés érdekében.

Gond esetén a gyógyszeres kezelést mindig szakorvos állapítja meg, figyelembe véve a beteg állapotát és a konkrét problémát. A kezelés típusa és hossza az adott betegség természetétől függ.

Hypothyreosis (pajzsmirigy alulműködés) esetén a leggyakoribb kezelés a levotiroxin (T4 hormon) pótlása, amely a pajzsmirigy hormonjainak természetes szintjét pótolja a szervezetben. Ez a kezelés gyakran élethosszig tartó folyamatot jelent, amely biztosítja a megfelelő hormonháztartást.

A Hyperthyreosis (pajzsmirigy túlműködés) kezelése többféle módon történhet. A gyógyszeres kezelés tirostatikumok alkalmazásával csökkenti a pajzsmirigy túlműködését. Ezen kívül izotópos kezelés vagy műtéti beavatkozás is szükségessé válhat, ha a gyógyszeres kezelés nem bizonyul elegendőnek.

Autoimmun eredetű pajzsmirigybetegségek esetén különös figyelmet kell fordítani a gyulladásos folyamatok csillapítására, azonban sajnos előfordulhat, hogy a gyulladásos aktivitás teljes megszüntetése nem minden esetben lehetséges. Ilyen esetekben a kezelés célja a tünetek enyhítése és a betegség előrehaladásának-terjedésének lassítása.

A pontos kezelési terv mindig az adott beteg állapotától és a betegség típusától függ, ezért fontos, hogy minden döntést szakorvos hozzon meg.

Mi segíthet még? Életmód és étrend

A jó hír az, hogy nem vagyunk teljesen kiszolgáltatva a hormonjainknak. A pajzsmirigy egészsége sokkal szorosabban összefügg a táplálkozásunkkal, mint azt sokan gondolják. A személyre szabott, tudatos étkezés nem csupán a hormonháztartás támogatását szolgálja, de csökkentheti a gyulladásokat, javíthatja a közérzetet, és akár a gyógyszerszükségletet is mérsékelheti.

Pajzsmirigyre szabott táplálkozás – Mit, miért, hogyan?

A pajzsmirigy működését számos tápanyag befolyásolja. Legyen szó hormontermelésről, autoimmun reakciókról vagy az anyagcsere sebességéről. A megfelelő étrend segíthet a pajzsmirigy optimális működésének fenntartásában, különösen autoimmun betegségek esetén, mint például a Hashimoto-thyreoiditis. 

1. Jód – A kétélű fegyver

A jód alapvető fontosságú a pajzsmirigyhormonok (T3 és T4) előállításában. De nem minden esetben ajánlott a túlzott bevitele! Hypothyreosis (pajzsmirigy alulműködés) esetén, ha jódhiány áll a háttérben, természetesen szükséges a megfelelő mennyiségű jódpótlás. Azonban pl. Hashimoto-thyreoiditis esetén, amely egy autoimmun eredetű alulműködés, a túlzott jódbevitel fokozhatja a gyulladást és rontja a pajzsmirigy működését.

Ajánlás: A jódot természetes forrásokból (pl. tengeri halak, tojás, tejtermékek, jódozott só) érdemes pótolni. Jód tartalmú étrend-kiegészítőt csak orvosi javaslatra szedjünk!

2. Szelén – A gyulladáscsökkentő mikroelem

A szelén segíti a glutation-peroxidáz nevű antioxidáns enzim működését, amely csökkenti az oxidatív stresszt és a pajzsmirigy-gyulladást. A szelénhiány esetén a pajzsmirigy működésében is zavart okozhat, ezért különösen fontos szerepe van a megfelelő szelén bevitelnek.

Források: diófélék (különösen a brazil dió), halak, belsőségek, teljes kiőrlésű gabonák.

3. Cink és réz – A hormontermelés segítői

A cink elősegíti a T4 hormon T3-vá (aktív formává) történő átalakulását és támogatja az immunrendszert. A réz elengedhetetlen a cink és vas megfelelő egyensúlyának fenntartásához, ami szintén fontos a hormontermelés számára.

Források: 

Cink: tökmag, hüvelyesek, marhahús, teljes kiőrlésű gabonák.

Réz: máj, szezámmag, csicseriborsó.

4. D-vitamin – Az immunrendszer támogatója

A D-vitamin-hiány összefüggésbe hozható a Hashimoto-kór és más autoimmun betegségek egyre gyakoribb előfordulásával. A D-vitamin a pajzsmirigy működésére is jótékony hatással bír, különösen autoimmun eredetű betegségeknél.

Források: természetes napfény, zsíros halak (pl. lazac, makréla), tojás, D-vitaminnal dúsított ételek.

5. Glutén – Az egyéni érzékenység kérdése

Bár a glutén nem minden pajzsmirigy betegnél okoz problémát, a Hashimoto-betegek egy részénél a gluténmentes étrend segíthet csökkenteni a gyulladást és enyhítheti a tüneteket, különösen, ha cöliákia vagy nem cöliákiás gluténérzékenység áll fenn.

Ajánlás: ha gluténmentes diétát próbálsz ki, legalább 6-8 hétig érdemes szigorúan tartani, majd figyeld, hogy javulnak-e a laboreredmények (pl. TPO-antitestek).

6. Goitrogének – Mit érdemes tudni a keresztesvirágú zöldségekről?

A keresztesvirágú zöldségek (pl. brokkoli, karfiol, káposzta) goitrogén vegyületeket tartalmaznak, amelyek nagy mennyiségben és nyersen fogyasztva gátolhatják a jód beépülését a pajzsmirigybe. Azonban, ha mértékkel fogyasztjuk őket és párolva vagy főzve készítjük el, ezek az anyagok lebomlanak, így nem szükséges őket teljesen elhagyni.

Ajánlás: mértékkel fogyasszuk a keresztesvirágúakat és főzés vagy párolás során csökkentsük a goitrogén vegyületek hatását!

7. Gyulladáscsökkentő étrend alapjai – Mit együnk és mit kerüljünk?

Autoimmun pajzsmirigybetegségek esetén különösen hasznos lehet a gyulladáscsökkentő étrend. Támogathatjuk vele a pajzsmirigy működését és csökkenthetjük a gyulladásokat. Egy kis segítség a kezdéshez vagy épp a folytatáshoz:

Zöldségek és gyümölcsök: gazdagok antioxidánsokban, amelyek segítenek a szabad gyökök semlegesítésében.

Omega-3 zsírsavak: fogyasszunk zsíros halakat (pl. lazac, makréla), lenmagot, diót.

Előnyben részesítendők: a teljes értékű, feldolgozatlan, természetes élelmiszerek (pl: barna rizs, quinoa, zab, árpa, köles). 

Hüvelyesek: bab, lencse, csicseriborsó, szójabab.

Kerülendők: feldolgozott élelmiszerek, transzzsírok, túlzott cukorbevitel.

A pajzsmirigy betegségeknél, különösen autoimmun problémák esetén, elengedhetetlen a megfelelő táplálkozás és megfelelő tápanyagok bevitele. Az orvosi és dietetikai tanácsok követése segíthet az optimális pajzsmirigy-működés fenntartásában és a gyulladás mértékének csökkentésében.

Minden étrendi változtatást orvossal vagy dietetikussal egyeztetve érdemes bevezetni, különösen autoimmun betegségek esetén.

8. Mozgás

A rendszeres, mérsékelt intenzitású, örömmel végzett testmozgás (pl. séta, jóga, úszás) javítja az anyagcserét, segíti a stressz levezetését, és hozzájárul a hormonrendszer egyensúlyához.

9. Stresszkezelés

A krónikus stressz jelentős hatással van az immunrendszerre és a hormonháztartásra. Relaxációs technikák, különféle meditációs gyakorlatok, légzőgyakorlatok, elegendő alvás – ezek nem csupán „jól hangzanak”, de kutatások által igazoltan segítik a pajzsmirigy működését.

A pajzsmirigy betegségek napjainkban sajnos gyakoriak, különösen a hölgyek körében, és bár nem mindig gyógyíthatók véglegesen, a megfelelő terápiával nagyon jól kézben tarthatók.

A legfontosabb a rendszeres orvosi ellenőrzés, megfelelő gyógyszeres kezelés, és a tudatos életmód. A táplálkozás, a mozgás, a stresszkezelés és néhány célzott étrend-kiegészítő mind segíthet abban, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben – hormonoktól függetlenül is.

Források:

Vanderpump, M. P. J. (2011). The epidemiology of thyroid disease. British Medical Bulletin, 99, 39–51.

Gartner, R., Gasnier, B. C., et al. (2002). Selenium supplementation in patients with autoimmune thyroiditis decreases thyroid peroxidase antibodies. Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism, 87(4), 1687–1691.

Benvenga, S., & Antonelli, A. (2016). Inflammation and thyroid autoimmunity: new insights. Clinical & Experimental Immunology, 183(3), 331–340.