AUTOIMMUN BETEGSÉGEK – KORUNK ÚJ KIHÍVÁSA

Az elmúlt néhány évben egyre gyakrabban hallunk az autoimmun betegségekről. Korábban viszonylag ritkának számítottak, hiszen még egy évtizede is alig tudtunk róluk valamit. Ezzel szemben ma már szinte minden családban vagy épp az ismeretségi körünkben találunk olyan személyt, aki diagnosztizált autoimmun kórképpel él.

AZ AUTOIMMUN BETEGSÉGEK CSENDES TÉRHÓDÍTÁSA

Napjainkban szerencsére már elmondhatjuk, hogy jelentősen bővült az autoimmun betegségekről szerzett tudásunk. Az általános vélekedéssel ellentétben, ezek a betegségek nem kizárólag a középkorú vagy idősebb korosztályt érintik. Sajnos egyre több gyermeknél, serdülőnél és fiatal felnőttnél állítanak fel ilyen diagnózist.

Tudtad?

• Az autoimmun betegségek közel 100 különböző kórképet foglalnak magukba.
• A fejlett országok lakosságának 8–10%-át érinti valamilyen autoimmun betegség. Becslések szerint az autoimmun betegségek összességében a népesség nagyobb százalékát érintik; a pontos arány attól függ, hogy mely betegségeket és milyen módszertannal veszünk figyelembe.
• A 15–39 éves korosztályban több autoimmun betegség – például az 1-es típusú diabétesz, a rheumatoid arthritis, a sclerosis multiplex és a pikkelysömör – előfordulása folyamatos, emelkedő tendenciát mutat.

Az immunrendszer kóros működése számos betegség kialakulásában szerepet játszik. A klasszikus autoimmun betegségek közé sorolható például a Hashimoto-thyreoiditis, a Basedow-kór, a Rheumatoid arthritis, a Sclerosis multiplex, a lubpus, az 1-es típusú cukorbetegség és a cöliákia. Más betegségek – például a Crohn-betegség, a Colitis ulcerosa és a pikkelysömör – esetében pontosabb az „immunmediált gyulladásos betegség” (IMID) megnevezés. Ezekben szintén meghatározó az immunrendszer kóros működése, de a klasszikus autoimmun mechanizmus nem minden esetben bizonyítható egyértelműen.1

Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően napjainkban jóval több autoimmun betegséget ismerünk fel annak korai szakaszában. De a kutatások azt is igazolják, hogy nem csupán a diagnosztikai módszerek fejlődtek. Az érintettek száma valóban emelkedik. Mi állhat a betegség hátterében? A lehetséges tényezők változatosak:

• Genetikai hajlam,
• környezeti terhelés és szennyezés,
• feldolgozott élelmiszerek, 
• a bélflóra megváltozása,
• krónikus stressz,
• tartós alváshiány, 
• mozgásszegény életmód,
• vírusfertőzések,
• D-vitamin-hiány.

Egy kis statisztika:

• A 2026-ban megjelent, a Global Burden of Disease adatait feldolgozó elemzés szerint az autoimmun betegségek életkorra standardizált előfordulása 1990 és 2021 között világszerte közel megduplázódott.
• Az autoimmun betegek körülbelül 75–80%-a nő.

DE MIT IS NEVEZÜNK AUTOIMMUN BETEGSÉGNEK?

Röviden, amikor a szervezet saját maga ellen fordul. Az immunrendszer feladata az, hogy megvédje szervezetünket a vírusoktól, baktériumoktól és más kórokozóktól. Autoimmun betegség esetén azonban ez a bonyolult védekező rendszer hibásan működik: az immunsejtek fejlődése során abnormális sejtek is születnek, amelyek nem tudnak különbséget tenni az idegen és a saját sejtek között (a szervezet saját sejtjeit hibásan, idegenként ismerik fel). Ilyenkor az immunrendszer „összetéveszti az ellenséget a „saját szervezettel”, és védekezés helyett a test bizonyos sejtjeit, szöveteit vagy szerveit kezdi támadni. Ez idővel gyulladást és különböző panaszokat, illetve szervi működési zavarokat okozhat. Ezt a folyamatot nevezzük autoimmun betegségnek.

TÖBB MINT NYOLCVAN KÜLÖNBÖZŐ BETEGSÉG

Több, mint 80 különböző autoimmun betegséget ismerünk. Ezek közül néhány elsősorban egy adott szervet érint, míg mások az egész szervezet működésére hatással lehetnek.

A legismertebbek közé tartoznak a Hashimoto-thyreoiditis és a Basedow-kór, amelyek a pajzsmirigyet-, a Sjögren-szindróma, amely a külső elválasztású mirigyeket érinti. A Rheumatoid arthritis, amely az ízületeket támadja meg, a Sclerosis multiplex, amely az idegrendszer betegsége, az az 1-es típusú cukorbetegség, a cöliákia valamint a Lupus, amely egyszerre több szervet is érinthet. Az autoimmun betegségekhez hasonló, de immunmediált/immunrendszert érintő megbetegedés a Crohn-betegség, a Colitis ulcerosa és a pikkelysömör (pszoriázis).

Kevésbé ismert, de szintén autoimmun betegség az ITP (immun trombocitopénia) is. Ebben a kórképben az immunrendszer a vérlemezkéket támadja meg, amelyek a véralvadásban játszanak kulcsszerepet. Ennek következtében csökkenhet a vérlemezkék száma, ami fokozott vérzékenységhez, könnyen kialakuló véraláfutásokhoz vagy akár súlyosabb vérzéses szövődményekhez vezethet. Bár az ITP ritkább, mint számos más autoimmun betegség, jól példázza, hogy az immunrendszer működési zavara a szervezet szinte bármelyik részét érintheti. Sajnos a felmérések szerint ez a régebben kifejezetten ritkának számító kórkép is folyamatosan növekvő tendenciát mutat a betegek számát tekintve.

EGYRE FIATALABB KORBAN JELENTKEZNEK

Az elmúlt harminc év epidemiológiai vizsgálatai egyértelműen jelzik, hogy világszerte növekszik az autoimmun betegségek előfordulása. A kutatások szerint 1990 és 2021 között az életkorra standardizált előfordulás majdnem megduplázódott.

A gyermekek körében elsősorban az 1-es típusú cukorbetegség és a cöliákia válik egyre gyakoribbá. A fiatal felnőttek között egyre több pajzsmirigy-autoimmunitást, Crohnt, Lupust és Sclerosis multiplexet diagnosztizálnak. A legtöbb autoimmun betegség azonban még mindig a 25–45 éves korosztályban jelentkezik először, vagyis a probléma leggyakrabban az életük legaktívabb szakaszában lévő embereket érinti. Ez nemcsak egészségügyi, hanem komoly társadalmi és gazdasági kihívást is jelent, hiszen a betegek családot alapítanak, dolgoznak, gyermeket nevelnek, miközben egy jelenleg nem gyógyítható betegséggel küzdenek, ami életük minden területére kihat.

Egy kis statisztika:

A KORAI FELISMERÉS NEM CSUPÁN ÉLETET, ÉLETMINŐSÉGET IS MENTHET

Az autoimmun betegségek egyik legnagyobb kihívása, hogy kezdetben gyakran teljesen általános tüneteket okoznak. A tartós fáradtság, az ízületi fájdalom, a hajhullás, a visszatérő emésztési panaszok, a bőrtünetek, a gyakori fejfájás vagy a megmagyarázhatatlan gyengeség sokszor más betegségre is utalhat, ezért a pontos diagnózis felállítása nem ritkán hónapokat vagy akár éveket vesz igénybe. A diagnózis megállapítása után pedig szinte biztosan rendszeres orvosi kontrollra lesz szükség.

Éppen ezért különösen fontos, hogy a tartósan fennálló vagy visszatérő panaszokat ne bagatellizáljuk. A korai felismerésnek köszönhetően számos autoimmun betegség jól kezelhető, a gyulladásos folyamatok kordában tarthatók, csökkenthető a szövődmények kialakulásának kockázata, és az érintettek hosszú éveken át teljes, aktív életet élhetnek.

Milyen tünetekre érdemes figyelni?

• Fokozott fáradtság, gyengeségérzet;
• gyakori ízületi- és izomfájdalom,
• gyakori zsibbadás a kéz- és lábujjakban,
• duzzadt, meleg és pirosodó ízületek,
• tartós, esetleg visszatérő hőemelkedés vagy láz,
• koncentrációs nehézségek,
• gyakori hasmenés, véres széklet és vizelet,
• visszatérő hasi görcsök, puffadás,
• fokozott mértékű hajhullás; 
• ismeretlen foltok, kialakulása a fejbőrön, arcon
• fokozott bőrszárazság, viszkető-égő érzés különböző bőrfelületeken
• bőrkiütések, fekélyek, a megszokottnál nehezebben gyógyuló sebek
• előzmény nélkül vagy enyhe erő hatására kialakuló foltok, bevérzések,
• hidegben elfehéredő, majd vöröses-lilás végtagok, ujjak.

TÖBB FIGYELMET ÉRDEMELNEK

Az autoimmun betegségek jelenleg inkább tartósan kontrollálhatóak, mint megszüntethetők. A modern orvostudomány szerencsére egyre hatékonyabb kezelési lehetőségeket kínál. Emellett folyamatosan bővülnek ismereteink arról is, hogy milyen életmódbeli tényezők segíthetnek csökkenteni a gyulladásos folyamatokat és támogatni az immunrendszer kiegyensúlyozott működését.

Az autoimmun betegségek ma már nem számítanak ritkaságnak. Egyre több embert, egyre fiatalabb korban érintenek, ezért fontos, hogy beszéljünk róluk. A megfelelő tájékoztatás, a korai felismerés, a tudatos életmód és a rendszeres orvosi ellenőrzés együtt hozzájárulhat ahhoz, hogy az érintettek minél jobb életminőségben élhessenek. Az immunrendszer működésének megértése és támogatása nem csak az autoimmun betegek számára fontos, hiszen egészségünk egyik legfontosabb védelmi vonaláról van szó.

¹ A psoriasis, a Chron és a Colitis ulcerosa autoimmun betegség helyett inkább immunmediált gyulladásos betegségként kategorizálható. Az autoimmun betegség esetén a szervezet megtámadja bizonyos területen a saját sejtjeit. Az immunmediált gyulladásos betegségnél a szervezet túlműködik és ennek a károsító hatásaként gyulladást tart fent (nincs konkrét célpont, mint az autoimmunnál, amit támadna). Más a mechanizmusuk, de mindkettő az immunrendszer kóros működéséből ered. 

Hajdu Viktor
Szakmai lektor: Gaál Eszter - dietetikus

A cikkben felhasznált adatok, statisztikák forrásai:
Pudmed Global: Landscape of autoimmune diseases across different lifespan: 2026.01.
Medlineplus: Autoimmune Diseases 
Immunközpont.hu
Egeszsegvonal.gov.hu

Fotók:
magnific.com